Kissé elmaradt beszámoló :)

Maratont megelőző pénteken bulizni voltam, Dani is. Tudtam, hogy ez nem lesz túl jó hatással a maratonra, ezért nem voltunk túl sokáig, és szombaton igyekeztem kialudni magam.

A cumók összekészítését -magam is meglepődtem rajta- már pénteken elkezdtem, így szombatra már csak minimális pakolni való maradt, így nyugodtan vártam vasárnap reggel Dani érkezését, ugyanis vele vittem a bicót és velünk jött Judithom is. Eipl Atti is indult a versenyen, ő külön jött a szüleivel. 

Elején említettem, hogy buliztunk, ennek vasárnapra vmiért olyan hatása volt ránk, Danival úgy döntöttünk, hogy ez túra tekerés-verseny lesz - mondtuk ezt annak ellenére, hogy jó erőben éreztük magunkat. Hát ezt úgy sikerült abszolválni, hogy elején Danival kettéváltunk én felmentem az mezőny elejére és az első aszfaltos felfelét velük tettem meg iszonyatos tempóban. Dani valahol utolérhetett, mert az ezt követő emelkedőn utolértem őt. Hogy hogy sikerült elkerüli egymást azt mai napig sem értjük, de innentől többé-kevésbé együtt teljesítettük a középtávot. Dani valamiért nem volt túl jó formában a lejtőkön szegény bukott 3x is. Nekem egy holtpontom volt valahol 40-50 km körül, viszont ezen kívül sehol máshol. Nagyon jó formában voltam és a túratekerésnek versenyzés lett a vége :) Danival megegyeztünk, hogy együtt fogunk átmenni a célvonalon ezért a lejtők és emelkedők végén mindig megvártam, bár utóbbinál általában együtt értünk fel. Vízverés-nyereg utáni lejtőn otthagytam Danit, majd vártam rá jóó 20-30 percet, mire nagy izgalmak között kiderítettem, hogy sportszerűségét maximálisan tanusítva segített egy bukott bicóson. Akkor nagyon izgultam miatta, féltem h ő bukott. Mikor a többi sporttársat kérdezgetve kb 30perc elteltével kiderült, hogy nem a Dani bukott akkor kicsit megnyugodva továbbindultam, arra gondolván, hogy ő is végigmenne, főleg annak tudatában, hogy visszafordulás a többi versenyző haladási irányával ellentétesen meglehetősen veszélyes lett volna. Ennyi plusz idővel sikerült 4óra 16perc alatt teljesítenem a 65km-es távot.

Szimering hiba miatt, vereny előtt muszáj voltam kicserélni fekete Manitou R7-esemet a piros/bordó lockoutos R7-re, persze ez a csere kis izgalmakatt hozott a túl egyszerű készülődésbe. A villa a verseny folyamán nagyon jól teljesített, nagyon finom mozgása van ! A lockoutot egyedül a legelső aszfaltos felfelén használtam, sehol máshol. A raceface+truvativ gigapipe páros hajtóműrendszer csalódás volt, mert a monoblokk 2-3 hónap után elkezdett kotyogni. A hajtókar merevsége is hagyott némi kívánnivalót maga után, bár crosskovácsiban is ezzel mentem, ott kevésbé éreztem, hogy nem olyan merev, feltételezhetően a sok tolás miatt :) De itt a közel 70 km alatt kiismertem és a deore octalinkes hajtómű is merevebb a RaceFace Ride XC hajtókarnál. Láncnak KMC krómozott 9-es rendszerű láncát válaszottam, mert tudtam, hogy lusta leszek olajozni, és ez jobban viseli ha kicsit száraz. 2008-as XT Shadow hátsó váltómról továbbra is csakis pozitívan tudok nyilatkozni, abszolút jól viseli a megpróbáltatásokat, pedig nem is shimano hanem Sram pöckölős Rocket Trigger váltókarját használom már egy ideje.
Kipróbáltam egy Vredestein külsőt is - Tiger Claw 2.0, gyors száraz pályás gumi, eszméletlen jól gurul és jól tekerhető, viszont a nedves és mély laza talajokon nem túl jó, de ez várható volt.

Összességében egy pozitív verseny volt számomra az idei Duna Maraton. Nagyon várom már a következő 10. maratont ami ismét a budai várból fog induli Visegrád irányába.